A női frontember állítja Ben Moody visszatartotta, az új dalszerző partnere viszont elősegíti a munkáját.
Ez a nyár szörnyű lesz az Evanescence női frontemberének Amy Lee-nek.
Ha ő uralná a földet (vagy legalább a wind-up recordsot, amely cég neve alatt a bandája fut) a The Open Door hétvégére a polcokra kerülne. De ehelyett, a rajongóknak Október 3-ig kell várniuk a 2003-as áttörés, a Fallen folytatására.

’’Epekedem a vágytól hogy kiadhassam, ’’mondja,’’ Úgy tűnik mintha egy örökkévalóság telt volna el mióta megjelent a Fallen ,’’ amiből körülbelül 6.5 milliót adtak el az Egyesült Államokban. Ráadásul Lee teljesen fel van dobva a The Open Door miatt.

’’Úgy érzem, hogy mint a Fallenen, a legtöbbdalban megpróbáltam magamat adni és megalapozni a hangzásunkat és hogy kik vagyunk, ’’magyarázza.’’ Nagyon kíváncsi voltam milyen lesz így. De az új albummal mindenben tettem egy lépést előre. Nem félek néha boldognak lenni, és úgy gondolom vannak érzéki pillanatok az albumon, melyek valóban mókásak és gyönyörűek, nem úgy mint az utolsó idő amikor úgy éreztem csak egy részemet adtam ki magamból. Ez az album magába foglalja egész valómat.’’

Három pokoli év múlt el az Evanescence számára. A következő lemez –mely 13 számot tartalmaz, többek között a ’’Good enough” –ot, a Weight of the world”-öt, és az első kislemezt, a ’’Call me when you’re sober”-t lesz az arkansasi banda első munkája a vezető gitáros, és legfontosabb dalszerző, Ben Moody távozása óta, aki 2003-ban, az Evanescence európai turnéjának közepén lépett ki.

Moody -t, aki hosszú ideig Lee szerző társa volt, az úton, a Cold régebbi gitárosával, Terry Balsamoval helyettesítették, aki öt hónappal ezelőtt egy elpattant nyaki artéria miatt agyvérzést kapott. Balsamo több mint két éve a banda állandó tagjává vált.

Aztán következtek Lee új keletű jogi vitái az előző menedzserrel, Dennis Riderrel. Decemberben Lee perelte Ridert, ’’bizalmi kötelesség szegéssel”, tettleges szexuális zaklatással, és szakmai kötelesség mulasztással további követelések között. Az ügy, mondja, még függőben van.

De Lee nem engedte, hogy az elmúlt évek viszontagságai megzavarják az alkotói munkát.

"Nagyszerű dolog, hogy ennyiféle érzelmet tapasztalhattam” mondta. ”Elkezdtük igazán szabadnak, nagyszerűnek, és jónak érezni magunkat, mert úgy éreztem, mint művész, egészen szabad vagyok. [Moody távozása után] Nem volt senki -nem akarok aljasnak tűnni- aki visszatartott. Helyette volt [Balsamo] aki elősegítette a munkámat. Terry egy csodálatos felbujtó. Ösztönözni fog, hogy tegyek meg mindent, amit talán násképp nem tennék, mert valamiért féltem tőle. Ő egy nagyszerű szerző, és olyan volt mintha csak szórakoznánk. Olyan volt mintha ’Semmit nem vettünk volna komolyan és csak jól éreztük volna magunkat,’ és írtunk egy csomó olyan dalt amit imádok.

’’ Az élet megy tovább,” folytatta Lee. ’’ Több mint egy éve írtunk, és mindent ezalatt vettük fel, mindenféle dolog merült fel, mint a kapcsolati problémák, és mindenféle dráma volt [Riderrel], melyet nagyon terhelőnek és fárasztónak éreztem. Terry agyvérzése volt a legnehezebb. Minden ami történt, inspirált minket, mert az utunkban állt. De számomra legalább, mindig mikor igazán csalódottak voltunk és mikor falba ütközöl és mindenütt csak a káosz, az csak jobbá teszi a zenét, mert indulatos vagy- még ha negatív értelemben is. Valójában így néha jobb. Végül mindig úgy éreztük, képesek vagyunk egy nagy levegőt venni és újrakezdeni. Nagyszerű dalokat írtunk, és mindet szeretem. De ugyanakkor szükséged van a megpróbáltatásokra hogy igazán képes legyél kiadni valamit, ami őszinte és igazi.”

Lee lényegében több mint egy évvel ezelőtt kezdte írni a soron következő nagy lemezt Balsamo-val, aki állítása szerint ’’a tökéletes szerző partner”. A törekvés az elmúlt évben, a Record Plant-nél, Los Angeles-ben lett megörökítve a producer, és korábban az Ugly Kid Joe gitárosa, Dave Fortman-nal, aki a Fallen-nél is segédkezett.

Lee állítja, azonnal erős kapcsolatot kovácsolt Balsamo-val.

’’Végre ugyanabban a szobában alkottam valakivel,” mondta” Mikor Ben a banda tagja volt, Sosem írtunk együtt. Megírtam a saját zeném, és olyan messze mehettem vele amilyen messze csak tudtam, és egyszerre érkeztünk, és ő megírta a gitárszólamot és a többit. Általában inkább ő írta a nyersanyagot, és odahozta nekem, és én írtam dalszöveget, dallamokat, zongoraszólamot és vokálokat. Sose tudtunk igazából ugyanabban a szobában ülni és alkotni. Mindig úgy éreztem, a szerzeményem túl személyes, és túl nehéz megosztani valakivel. De nem is alkottak minket tökéletes szerzőtársaknak. Terry-nél tudtam, hogy szeretem a stílusát, de nem tudtam milyen lesz a folyamat maga. De amit mi mint csapat alkotunk, minden bizonnyal sokkal jobb, mint amire egyedül képesek lennénk.